Selmecbánya ősi bányászváros gazdag ezüst lelőhelyekkel. A város alapítását illetően egy legenda szerint a város mellett található ezüst- és aranylelőhelyeket két Szalamandrának köszönhetően találta meg egy Sebenitz nevű pásztor. A település fénykorában 1782-ben Magyarország harmadik legnagyobb városának számított Pozsony és Debrecen után 23 192 lakosával (elővárosokkal együtt mintegy 40 000 lakossal). A bányászat a 19. században hanyatlásnak indult és ezzel együtt a város lakossága is drasztikusan csökkent, mára mint egy 9600 lakosa maradt.
Selmecbányán alapították a világ első műszaki felsőoktatási intézményét a Felsőfokú Bányatisztképző Intézetet 1735-ben. Az intézetet Mária Terézia 1770-ben a világ első Bányászati Akadémia rangra emelte. Az iskola város pozícióját is elvesztette 1919-ben amikor az egyetemet átköltöztették Sopronban, ahol az erdőmérnöki kar maradt, majd onnan tovább 1949-ben Miskolcra költözött a bánya- és kohómérnöki kar. A diákok mind két egyetemen a mai napig ápolják a régi hagyományokat és rendszeresen látogatják Selmecbányát.
Ezzel elérkeztünk Selmecbánya újkori motorjához az idegenforgalomhoz. A történelmi belvárost az 1950-ben nyilvánították védetté, de az átfogó rekonstrukció csak 1979-ben indult meg.1993-ban nyilvánította az UNESCO a történelmi belvárost és az ipartörténeti értékeket védetté. A felújítás még a mai napig tart, de a központ nagy része megújult. Mára Selmecbánya egy nyüzsgő kisváros lett rengeteg szállással, étteremmel, boltocskákkal és idényben sok-sok turistával. Nagyon érdekes hely rengeteg látnivalóval, gyönyörű környezetben. Nagyon ajánlom, kellemese eltölthetünk 2-4 napot és akkor a környék látnivalóit is megtekinthetjük, ásványokat szeretőknek külön tanácsolt!
