Szokásos évi Fehér-szik-es látogatásomat már megosztottam. Most egy ködös napon jártam a kis kiláton és készítettem néhány felvételt. Remélem ezek az új képek is tetszeni fognak.
A 2020-as bejegyzésem :
Tiszavasvári Fehér-szik most már könnyen megtekinthető, mivel a közelmúltban elkészült egy parkoló, illetve egy kis kilátótorony, amit ellátták információs táblával is. A képek 2020 májusában készültek repce virágzásakor és a háttérben, többször is látszik a Kopasz hegy (Tokaj). Wikipédia részletesen foglalkozik ezzel a különleges ős szikkel : Tiszavasváritól keletre, mintegy 4-5 kilométerre található, a Tiszavasvári-Nyíregyháza közötti 36-os főút mentén, annak keleti oldaláig nyúlik. Ősszikes, a Szikes-tóhoz kapcsolódó természetes növénytársulásokkal és a szikesekre jellemző növény- és állatfajokkal, s különösen gazdag madárvilággal. A Fehér-szik egy lefolyástalan területű, homokos löszben kialakult korróziós völgyben helyezkedik el, minden oldalról alacsony dombokkal határolva. A területet folyó nem, csak csapadék és talajvíz táplálja, emiatt az időjárás függvényében szinte minden nyárvégén kiszárad. A tó vize tipikusan szikes, magas szódatartalommal. A terület szikesedési folyamat a területen megemelkedett talajvíz miatt indult meg egykor. A szikesedést a víznek ez az állandó ingadozása tartja mozgásban, megakadályozva az élőhely „leegyszerűsödését”. A Fehér-szik talaja a felszíntől karbonátos, kérges réti szolonyec, nagy szódatartalommal. A tó kiszáradásainak időszakában a víz nélkül maradt felszínen kivirágzik a szóda. Ezt nevezik sziksónak. A helyi lakosság ezt a sziksót évszázadokon át összegyűjtötte, a XVIII. században partján még „szódagyárat” is létesítettek. További érdekességek: Wikipédia
